A tengeri labirintus Mit is tudunk a kukoricáról? Általában nem sokkal többet annál, mint hogy Amerikából származik és nálunk főleg állati takarmányként ültetik. Pedig ez a világ harmadik leggyakoribb élelmiszer növénye, formagazdagsága pedig minden más haszonnövényét felülmúlja. Nagyon hasznos, de unalmas növénynek tűnik, ám a látszat csal. A múltja titkokkal teli, a jelene sikeres, a jövője pedig bizonytalan. Egy kis tudomány Mindössze 25 évvel ezelőtt találták meg a kukorica vad ősét. Ez azért is nagyon érdekes, mert a kukorica az egyetlen olyan gabonanövény a Földön, amelyik az ember közreműködése nélkül életképtelen: a kukoricacsöveken zárt sorokban ülő szemek, ugyanis nem tudnak kiszóródni és így spontán csírázással új növénnyé sem fejlődhetnek. Világos tehát, hogy a kukorica mai formájában – mivel gondozás nélkül életképtelen – soha nem élhetett vadon. Nyilvánvalóvá vált a tudomány számára az is, hogy a kukorica csakis termesztésben kialakult vagy kialakított faj lehet. De hol van akkor az ős? Milyen volt és hol élt? A botanikusok több mint egy évszázadig keresték ezekre a kérdésekre a választ. A vadkukorica azonban nem került elő. ,,Élve vagy halva” adta ki a körözést a tudomány. Azaz vagy az élő növényt, valamilyen rejtett termőhelyén, vagy legalább fosszilis maradványait akarták megtalálni. Több mint ötven szakértő, botanikusok, régészek, virágporelemző palinológusok, geológusok, ökológusok, genetikusok, etnográfusok együttes munkájának - és nem kis mértékben a szerencsének köszönhető -, hogy fény derült a kukorica eredetére. A kultúrtörténeti kincs, a várva várt vadkukorica a mexikói Coxcatlan falu melletti San Marcos-barlangból került elő. A hétezer éves rétegek közül, cigarettacsikk nagyságú, alig két-három centiméteres, szabályos kukoricacsöveket emeltek ki. Csak nagyító alatt rajzolódtak ki rajtuk mindazon tulajdonságok, amiket a vadkukorica tulajdonságaiként a botanikusok és a genetikusok már jó előre megjósoltak. A leletek a Mexikói Antropológiai Múzeumban láthatók. A kukorica fantasztikus ,,világkarriert” futott be. Európába kerülése után, alig száz évre volt szüksége ahhoz, hogy nyugatról-kelet felé haladva a Földet ,,körbeérje”. Ma már csak Magyarországon, több száz fajtája ismert, de világszinten ezernél is több hibridet ültetnek. A nemesítések és keresztezések eredményeként tenyészterülete évente több kilométert halad északra és ez az első a génmódosított élelmiszernövény – amit ugyan viták kíséretében, de – termeszteni kezdtek. Kevesen tudják, hogy Európában az első hibridet egy magyar kutató Pap Endre állította elő. Kukoricából műalkotás Magyarország első igazi kukoricalabirintusa nyitja meg kapuit július 28-án pénteken Zsámbékon. A falu határában négyhektáros földterületen a Piroskutya Alkotóközösség és a Bodzavirág Kertbarát Kör egy kukoricalabirintust ültetett. A „Tudományos útvesztőnek” keresztelt szabadtéri „tanteremben” a kukoricáról mindent megtudhatnak az érdeklődők. A zsámbéki kukoricalabirintus nem egy zsákutcákkal teli útvesztő lesz, hanem egy klasszikus hétkörös (archaikus) labirintus, amely a bejárat felől a középpont felé, egy meghatározott ösvényen ,,vezeti” végig a látogatót. A több mint két kilométeres befelé vezető úton, a kihelyezett táblákon a kukorica története és biológiája ismerhető meg, a gyerekektől kezdve a szakemberekig, mindenki megtalálhatja a számára érdekes és használható új információkat a növényről. A kukoricalabirintus mellett kialakított kis parcellákon, a kukorica sokféleségét demonstráló bemutató ültetvényeket hoztak létre, kifejezetten a kisgyerekek számára. Ezeken a parcellákon mutatják be a ,,tengeri” régebbi hazai fajtáit is (Mindszentpusztai fehér, Zalai lófogú, Tordasi fillér, stb.), az MTA martonvásári kutatóintézetének génbankjából kapott magok elültetésével. A kukorica az egyik legérdekesebb és legfontosabb növény az emberiség történetében és egyedülálló biológiai értékei miatt a jövő generációinak életében is fontos szerepet fog betölteni. A Zsámbéki Kukoricalabirintus minden hétvégén péntektől vasárnapig 16 órától várja a látogatókat. Helyszín: Zsámbék, Baráti Lovastalálkozó Pálya (Malomárok utca) A labirintus és a bemutató ültetvény létrehozásához a Syngenta Vetőmag Kft. és a Magyar Tudomány Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete nyújtott segítséget. További információ: Nógrádi Timea 0620-3-999-111 nogradi@piroskutya.hu Mit is tudunk a kukoricáról? Általában nem sokkal többet annál, mint hogy Amerikából származik és nálunk főleg állati takarmányként ültetik. Pedig ez a világ harmadik leggyakoribb élelmiszer növénye, formagazdagsága pedig minden más haszonnövényét felülmúlja. Nagyon hasznos, de unalmas növénynek tűnik, ám a látszat csal. A múltja titkokkal teli, a jelene sikeres, a jövője pedig bizonytalan.

Egy kis tudomány

Mindössze 25 évvel ezelőtt találták meg a kukorica vad ősét. Ez azért is nagyon érdekes, mert a kukorica az egyetlen olyan gabonanövény a Földön, amelyik az ember közreműködése nélkül életképtelen: a kukoricacsöveken zárt sorokban ülő szemek, ugyanis nem tudnak kiszóródni és így spontán csírázással új növénnyé sem fejlődhetnek. Világos tehát, hogy a kukorica mai formájában – mivel gondozás nélkül életképtelen – soha nem élhetett vadon. Nyilvánvalóvá vált a tudomány számára az is, hogy a kukorica csakis termesztésben kialakult vagy kialakított faj lehet. De hol van akkor az ős? Milyen volt és hol élt? A botanikusok több mint egy évszázadig keresték ezekre a kérdésekre a választ.

A vadkukorica azonban nem került elő. ,,Élve vagy halva” adta ki a körözést a tudomány. Azaz vagy az élő növényt, valamilyen rejtett termőhelyén, vagy legalább fosszilis maradványait akarták megtalálni. Több mint ötven szakértő, botanikusok, régészek, virágporelemző palinológusok, geológusok, ökológusok, genetikusok, etnográfusok együttes munkájának - és nem kis mértékben a szerencsének köszönhető -, hogy fény derült a kukorica eredetére.

A kultúrtörténeti kincs, a várva várt vadkukorica a mexikói Coxcatlan falu melletti San Marcos-barlangból került elő. A hétezer éves rétegek közül, cigarettacsikk nagyságú, alig két-három centiméteres, szabályos kukoricacsöveket emeltek ki. Csak nagyító alatt rajzolódtak ki rajtuk mindazon tulajdonságok, amiket a vadkukorica tulajdonságaiként a botanikusok és a genetikusok már jó előre megjósoltak. A leletek a Mexikói Antropológiai Múzeumban láthatók.

A kukorica fantasztikus ,,világkarriert” futott be. Európába kerülése után, alig száz évre volt szüksége ahhoz, hogy nyugatról-kelet felé haladva a Földet ,,körbeérje”. Ma már csak Magyarországon, több száz fajtája ismert, de világszinten ezernél is több hibridet ültetnek. A nemesítések és keresztezések eredményeként tenyészterülete évente több kilométert halad északra és ez az első a génmódosított élelmiszernövény – amit ugyan viták kíséretében, de – termeszteni kezdtek. Kevesen tudják, hogy Európában az első hibridet egy magyar kutató Pap Endre állította elő.

Magyarország első igazi kukoricalabirintusa nyitja meg kapuit július 28-án pénteken Zsámbékon. A falu határában négyhektáros földterületen a Piroskutya Alkotóközösség és a Bodzavirág Kertbarát Kör egy kukoricalabirintust ültetett. A “Tudományos útvesztőnek” keresztelt szabadtéri “tanteremben” a kukoricáról mindent megtudhatnak az érdeklődők. A zsámbéki kukoricalabirintus nem egy zsákutcákkal teli útvesztő lesz, hanem egy klasszikus hétkörös (archaikus) labirintus, amely a bejárat felől a középpont felé, egy meghatározott ösvényen ,,vezeti” végig a látogatót. A több mint két kilométeres befelé vezető úton, a kihelyezett táblákon a kukorica története és biológiája ismerhető meg, a gyerekektől kezdve a szakemberekig, mindenki megtalálhatja a számára érdekes és használható új információkat a növényről.

A kukoricalabirintus mellett kialakított kis parcellákon, a kukorica sokféleségét demonstráló bemutató ültetvényeket hoztak létre, kifejezetten a kisgyerekek számára. Ezeken a parcellákon mutatják be a ,,tengeri” régebbi hazai fajtáit is (Mindszentpusztai fehér, Zalai lófogú, Tordasi fillér, stb.), az MTA martonvásári kutatóintézetének génbankjából kapott magok elültetésével.

A kukorica az egyik legérdekesebb és legfontosabb növény az emberiség történetében és egyedülálló biológiai értékei miatt a jövő generációinak életében is fontos szerepet fog betölteni.

A Zsámbéki Kukoricalabirintus minden hétvégén péntektől vasárnapig 16 órától várja a látogatókat.

Helyszín: Zsámbék, Baráti Lovastalálkozó Pálya (Malomárok utca)

A labirintus és a bemutató ültetvény létrehozásához a Syngenta Vetőmag Kft. és a Magyar Tudomány Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete nyújtott segítséget.

További információ:

Nógrádi Timea

0620-3-999-111

nogradi@piroskutya.hu